MÁRIA
Dicsőség és hála Néked
a Teremtő Isten Szent, földi Édesanyja,
Ki Szeretetével a Mindenséget magába fogadta!
Égi Koronádat Maga az Úr adta,
amikor Te lettél a Megváltás Oltára!
Méhedben Titok rejlett alázatos Igen-ed után,
s földi testet öltött a Szentség, Karácsony éjszakáján!
Vállaltál szegényes és küzdelmes földi életet,
hogy felajánlásod által
győzhessen a Megváltó Szeretet.
Példát adtál családi életre, s
megmutattad, hogy mit jelent a "Tűzhely melege".
Tudtad, s példád tanította, hogy mit jelent: Szeretni,
s adtad, mit csak a Szeretet tud adni.
Hitet árasztva nevelted Szent Gyermeked,
s nem kérdezted, hogy "utána" mi lesz majd Veled?
Vigyáztál Rá, óvtad míg kicsi volt,
s hagytad, hogy történjen mindaz,
mi az Írásban megírva volt.
Elengedted, mikor eljött az ideje,
de érző Anyai Lelked mindig ott volt Vele!
Végigéltél mindent, mit Ő elszenvedett,
s Szereteted enyhítette a Szentséges Szent Sebet!
Soha nem mondtad, -bár sejtetted tán,- hogy Ki Vagy Te,
A Szeretet volt "csak" Életed Szentsége!
Így adtál példát sok földi utódnak,
hogy érzékenységet Tőled tanuljanak
Áldj meg most bennünket Szentséges Jó Anya,
hogy szívünk e Szeretetet visszasugározza.
Példád, s mit megtanultunk Tőled,
adja minőségét vállalt tetteinknek!
Így legyen egyenként, minden ember külön,
virágzó szív, melyben ott az Atyai Öröm!
Amen
2004.12.31. M.G.M.
Vissza a Tartalomhoz