Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

 

TANÍTÁSOK A BÉKE ÉS SZERETET ORSZÁGÁRÓL

 7/A.


AZ ÚR JÉZUS VEZETÉSEI. rész: A MOZAIKOK ÖSSZEÁLLNAK
 
 
Ez az írás több részletből tevődik össze, melyek az idő függvényében nagyjából egy évvel ezelőtt, 2012 tavaszán indultak, majd napjaink történései kapcsán ismételten felmerülve, hirtelen egységes képpé formálódtak. És ebben az összeállításban kiérlelődött népünk számára is egy nagyon értékes mondanivaló.
Éppen ezért az alábbiakban megfogalmazottak TANÍTÁST képeznek abból a szempontból is, hogy semmi, de semmi nem történik velünk „véletlenül”, Istennek minden kicsi történésben kidolgozott Gondolata rejlik, ami által felépíti Vezetését. Így van ez akkor is, ha az események csak egy bizonyos idő elmúltával válnak érthetővé és összetartozóvá a mi emberi gondolkozásunk számára.
 
1. Az én megértési sorozatom egy álomképpel kezdődött.
2012 kora tavaszán egy kérdésre válaszként kaptam az alábbi erőteljes, összefüggő KÉT ÁLMOT:
 
 „Többen álltunk egy sík, füves terület végében emelkedő dombon, szép nagy bokrok, fák árnyékában.
Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy a kicsivel alattunk lévő sík területen „vészes gyorsasággal” emelkednek „vakondtúrások”, amelyek tetején növények vannak. Ahogy azonban jobban kikerültek a „növények” a földből, már látszott, hogy nem is növények! Kezdetben úgy néztek ki, de ahogy napvilágra kerültek, kinyújtóztak, és emberek voltak!
A földből nőttek ki az emberek! Kaján, gúnyos pofával úgy néztek ki, mint a legsötétebb úr képviselői. Nyújtózkodtak, és azt mondták torz vigyorral az arcukon: „De szép is ez a föld! Ezt kell meghódítani!”
Én láttam őket, de valami miatt ők nem láttak minket.
A vad csoport – miután „kiörömködte” magát – tettre készen hátat fordított nekünk, és elindult az úton, a térség túloldalán lévő város felé. Miközben mentek, alakultak. Mire odaértek, úgy néztek ki, mintha ájtatos hívők lettek volna.
Megfordult a fejemben egy gondolat, hogy: „Lehet, hogy valóban átalakultak?” Álombeli gondolatomra egy határozott válasz érkezett: „NEM! Ez csak ÁLCA!”
 
Felébredtem, lejegyeztem az álmot, majd imádkozni kezdtem, amibe viszont belealudtam, és az álom egy másik helyszínen, (vagy csak egy későbbi időpontban?) folytatódott.
 
„Bimbót bontó fák, és üde, zöld tavaszi dombon takaros templom állott, amelyből ünnepi körmenet hosszú sora indult ki. Csodálkoztam, hogy hogyan fértek annyian abba a kis templomba?
A nagy, színes körmenet a templomból kiindulva, a ragyogó napsütésben, a zöld dombokon hosszan kígyózott át. Egy ponton azonban kettéváltak!
Egy részük már visszajutott a házak felé, de ott annyira beszélgettek a sor elején, hogy másik irányba fordultak, mint kellett volna! Hiába szóltak nekik többen is, nem hallották!
A másik felük követte a jó irányt… Ők kevesebben voltak…
Nem tudtam álmomban, hogy a hozzám tartozók vajon melyik csoportba tartoznak?...”
 
Mára ezek az álmok félelmetes valósággá válnak…
Akkor csak azt tudtam, hogy nagy jelentősége van mindkét álomnak, de valahogy vártam még velük. Éreztem, jönni kell még valaminek, történnie kell még valaminek, amihez az álmok kapcsolódnak…
Történt is! De először nem hoztam összefüggésbe a történést az álmokkal, ami nem csoda, hiszen ez egy „egészen másik szál”, és a dolgok csak most, majdnem egy évvel később álltak össze egységes képpé!
 
2. A gondoskodó Isteni Szeretet és Szűzanya Oltalmazó Szeretete indított el még időben többek fejében és szívében egy gondolatot és érzést Magyarország, a Magyar Nép védelmére.
És akiben „a Jó Mag jó földbe hullott”, akinek szívét-gondolatát elérte az Isteni Biztatás, az 2012. június közepén, ha csak részben is, de elindult énekelve, imádkozva, Szűzanya zászlajával az Országos, Gyalogos, Engesztelő Zarándoklaton.

Az ország négy pontjáról elindulva Budapesten találkoztak a csoportok
(1. kép), és az „Ország Szívében”, a Szent István Bazilika (2. kép) előtti téren állították össze a négy irányból hozott keresztdarabot egységes „Ország-keresztté”. Meg kell itt említeni, hogy voltak közülük néhányan, akik hatalmas áldozatot hoztak „engesztelési ajándékként” a Hazáért! 
 
2--foto1517-1-.jpg 1--foto1518-1-.jpg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3--2012-06-16-10.17.56-1-.jpg2012. 06. 16-án Budapesten belül folytatódott a Gyalogos Zarándoklat, mégpedig igen szokatlan módon. Az ünnepi szentmise után, a Bazilikából kiindulva, a Parlamentet, Mátyás-templomot, a Városmajor, Jézus Szíve plébániát, Kútvölgyi kápolnát érintve haladt a gyalogos menet.
(3. kép)


4--p6161293-1-.jpgA „Világ Győzedelmes Királynőjéről elnevezett Szent Korona Lovagrend” jeles képviselői vitték elöl a Szent Korona másolatát és a zászlókat, és a több jeles helyszínt érintve, imádkozva, énekelve jutott fel a zarándokcsoport a Szent Anna rétre. (4. kép)

 

5--p6161295-1-.jpgOda, ahol a mai napig sem épült meg a Szűzanya által, Natália nővéren keresztül kért templom, ahonnan Királynőnk, Édesanyánk kiterjeszthetné Hazánk fővárosára fölé az Ő óvó, Szeretettel megtöltött (5. kép) védelmét…

A megérkezésnél egy rövid megemlékezésre került sor…
 
Az egész út embert próbáló, valódi engesztelő zarándoklat volt. Talán az első melegebb nyári nap volt akkor, amit teljes ünnepi öltözetben, a Szent Koronát óvva, vigyázva kellett 18-20 km-en keresztül megtenni. …
Meglehet, senki nem gondolt akkor bele (vagy csak kevesen), hogy milyen régi szokás kelt ekkor életre. Szent és nagy királyaink az országot körbelovagolva szólították a Haza védelmére az embereket, ami komoly tetteket is követelt mindenkitől*
 
Az előző nap összeállított Ország-kereszt, a Szent Korona (másolata), a Szűzanyás és nemzeti színű zászlók „körbehordozása” e valamikori történelmi példára történt, még ha nem is volt ez mindenkiben tudatos.
A különbség annyi, hogy valamikor a földi király tette ezt meg, ma pedig az Égi Király, Krisztus Király lélekben történő sugalmazására történt mindez…
Az utóbbi években megjelenő prófétai felszólítások mellett** az Úr Jézus igen komoly és látványos Nemzetegységesítő felhívása volt ez a zarándoklat.
 
 
6--dscf0333-1-.jpg3. A következő „mozaikrész” már napjainkban történik.
Az utóbbi napokban ima közben tekintetem egy évekkel ezelőtt, Erdélyben készült fotómra siklott, de az első pillanatban még nem fogtam fel, hogy ez az „apróság” nekem most milyen komoly mondanivalóval bír.
(6. kép) Jelentését csak később értettem meg.
 
A pápa lemondó beszédét követően 13 nappal, (február 24-én) a kijelölt Evangélium a „Tábor-hegyi látomásról”, az Úr Jézus színeváltozásáról szólt.
„Jézus Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, és fölvitte őket külön egy magas hegyre, és Színében elváltozott előttük. Ragyogott az arca, mint a nap, a ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár. És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek Vele. Péter ekkor azt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lenni! Ha akarod, csinálok itt három sátrat. Neked egyet, Mózesnak egyet, és Illésnek egyet.” Még beszélt, amikor íme, fényes felhő árnyékolta be őket, és a felhőből egy Hang szólt: Ez az Én szeretett Fiam, Akiben kedvem telik, Őt hallgassátok!”- (Mt. 17 / 1-5.)
 
És itt hirtelen megértettem a fénykép (jelen pillanatban a következők szerint értelmezhető) jelentését, amit eddig csak nézett a szemem, de nem látta meg az ima alatt érkező válasz belső tartalmát.
Isten Napja a sűrű fellegek ellenére is fényesen ragyog az Őhozzá fordulókra, és Fénye védelmet biztosít nekik. Az egészséges fa „életet” jelent, ezért mintegy az „Élet Fájának” szívén süt át a Nap, vagyis Isten Fénye, és fényével bevonja, szeretetével mintegy megsimogatja és megerősíti  a „védelmi sátrakat”.
Mi is elmondhatjuk, mint a Tábor-hegyi látomás részesei:
„Uram, jó itt lennünk”… Jó itt nekünk ebben az Általad kijelölt Hazában… Jézus, Irgalmas Istenünk! Jó nekünk a Te Védelmedben lennünk, jó nekünk a Te Akaratodat, Vezetésedet követnünk… Ó, Uram, add, hogy ezt a Vezetést soha el ne hagyjuk! Add, kérünk, hogy csak Rád figyeljünk minden ügyünkben!...”
 
Ha komolyan vesszük önmagunkat, és hisszük az Úr Jézus Tanítását, ha szívből megbocsátunk egymásnak, és képesek vagyunk(NEM: „leszünk”!, hanem: „VAGYUNK!”***)az összefogásra egy magasabb rendű cél érdekében, akkor „Isten Kezébe veszi” ügyünket, egyének és népünk ügyét is, és kivezet a bajból bennünket, átvezet a világváltozáson minket!
A mi dolgunk itt annyi, hogy bocsánatkéréssel és őszinte bocsánatadással előkészítsük a „terepet” a fogadásra, Isten Akaratának megértésére, hogy Isten Útmutatása általunk megvalósításra kerüljön.
Évszázadokon keresztül tanultuk az összefogást. Sokszor nem sikerült. De most sikerülnie kell!
 
Az Úr Jézusnak Natália nővér által lejegyzett szavait idézem: „Anyám országát szeretném megkímélni, ha akad elegendő számú engesztelő lélek. Terveim vannak ezzel az országgal. Ha a magyar nép megszűnik vétkezni, mindenekelőtt a tiszta erkölcs ellen, nem káromkodik, tisztelettel ejti ki Szeplőtelen Anyám nevét, bűnbánatot tart és engesztel, eljövök, és kegyelemmel gazdagon felruházom őt. Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a Sátán letaszítása, az Én győzelmem. Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész Világon könyörülni!” (Részlet, 1934).

Bizony, érdemes azon elgondolkozni: Hogyan is állunk az Úr Jézus által kért erényekkel?!...

Istennek minden gyermekével és minden néppel vannak tervei. Mindegyikkel a maga lehetőségeihez képest legnagyobb előbbre jutást akarja az Úr biztosítani.
De vajon, mi magunk képesek vagyunk-e Isten Kegyelmét elfogadni?
A tét igen nagy! Most, amikor zavaros lények sokasága kerül elő, hogy sunyi módon becsapjon az élet minden területén, és zűrzavart, háborúskodást idézzen elő, most nagyon szükségünk van az Úr Jézus által felkínált Kegyelemre!
A tét igen nagy! Az Úr Jézus hatalmas tervet vázol elénk pár szóval!
És mit kér érte? Hogy ne adjuk el magunkat a sötétség lényeinek!
Csak annyit kér, hogy ne bántsuk Őt és Édesanyánkat! Helyette szeressünk jobban!
A tét igen nagy! S meglehet, hogy ez az utolsó alkalom a„tékozló fiú hazatérésére”, ez az utolsó alakalom, hogy IGENT mondjunk az Úr meghívására! Sok időt vesztettünk eddig is, és „a rossz irányba kanyarodóknak” ma már meg kell hallaniuk Isten hívó Szavát és társaik figyelmeztetését!
 
Isten vezetési „hajlandóságát” a mi népünk számára a ma is „élő” Szent Korona mutatja, melynek (sátor-) kupolás tetején lévő Kereszt a Mennyei Atya „testéből kinőve”, mint Ég és Föld összekötője működik. A világ két testet öltött Legszentebbje, a szűz Istenanya, és az Úr Jézus, Aki a Megváltó és Örök Bíró is egyben, Ők vezetnek, Ők vannak segítségünkre a megvalósításban.
Az Isteni Vezetés Maga „A” Védelem!  - csak hinni, csak bízni kell Benne!
Emlékeztetőül ide másolom a sokszor, sokféle módon elhangzó Szeretet-meghívás egyikét:
 
Én szólítlak Népem,
Ki néked szívet és életet adtam,
Engem keress, és találj meg önmagadban és Hazádban!
Kitárom Szent Szívem, Isteni Fényem átölel,
Fogadj hát szívedbe gyermeki bizalommal és hűséggel.
És hogy közvetlenül érezhessétek Vezetésemet és végtelen, Isteni Szeretetemet,
Először Kegyelmem jön a Földre: a nyitott ember-szívekbe beleszületek!
És, hogy ne érezzétek egyedül magatok vagy bátortalanul gyengének,
Én, Magam, Jézus Krisztus állok Vezetőtöknek!
 
Vezetlek szívetek érzéseivel, mint tettem évezredeken át,
És mint Szent Akaratom tárgyiasult Képét, megáldom újból a Szent Koronát!
Élővé teszem ismét, mint vérrel pecsételt Szerződésünk Igaz, Szent Jelképét,
Az emberi korszak nagy változására Áldásommal szólítom Boldogasszony Népét!
 Akaratom azt kívánja most tőled, hogy mutass példát és utat a világnak,
Engesztelésül Isteni Vezetésemhez igazítsad emberi akaratodat!
Szavam elhangzott!
Mit egykor elindítottam, befejezni készülök, halljátok meg hát,
Lezárom a régi kort, és a Föld egy tisztuláson megy át,
Megnyitom a Mennyeket, s indítom az újat, az emberiség Szeretetvilágát!
E Tervembe hívok és szólítok most minden Hangom meghalló érző szívet,
Isteni Hatalmammal áldom meg bátor, Nekem szolgáló tettetek!
De ismerjétek fel, értsétek, legyen gondolatotokban, és tudjátok,
Minden szóval és tettel Isteneteket szolgáljátok!
Ezért mindaz, mit gondoltok, mondotok és cselekedtek,
Nem lehet más, csakis színtiszta, bölcs Szeretet!
Így szeressetek Engem, és a tiszta Istenanyát,
Ki máig védett benneteket, korokon át!
Nincs szebb, mint az Igaz emberi szív,
Kit Maga a Teremtő Isten
Együttműködni hív!
Hívásom zeng időn, s téren át,
Áldást mondok:
Így legyen hát!
Ámen.”
(Részlet a Szent Korona születése
című fejezet záró soraiból.)
 
ISTEN LEGYEN VELÜNK! HAZÁNKKAL S EGÉSZ NÉPÜNKKEL!
 
 
2013-02-24.                                                            Szeretettel: M.G.Mária
 
 
*   Erről a témáról részletesebben szól az „Ország-védő Rózsakör” című írás. (MAGYARSÁG fejezetben.)

**  „ÉN, A TEREMTŐ ISTEN SZÓLOK MOST HOZZÁD MAGYAR NÉP!” című vers, 2006-ból. (VERSEK)

*** Az egész írás kapcsolódik a „TANÍTÁSOK… 6. rész” című íráshoz.

 

 

Vissza                                                                                                    Letöltés